Nyomdaipari szedő végzettséggel rendelkezem, első munkahelyem az Athenaeum Nyomda, majd a Pénzjegynyomda volt.
Több mint 35 éve foglalkozom gépeléssel, az utóbbi 15 évben hanganyagok gépelésével is.
A gépelésről
A gépírás az első írógép megjelenésétől kezdve terjedt el körülbelül az 1800-as évek közepétől. Ahogy az írógépek fejlődtek, vele együtt változott, fejlődött a gépírás is. Az írógépek technikai fejlődésével a gépírás egyre könnyebbé, kényelmesebbé vált. A mechanikus írógépeket idővel felváltották az elektromos írógépek, amiknél az emberek munkáját elősegítette az elektromos áram, így kevesebb erőkifejtéssel lehetett ugyanazt az eredményt elérni. Az elektronikus írógépek gyakorlatilag a számítógépek elődjeit képezték.
Magyarországon az 1990-es évekig még kéziszedők, linószedők dolgoztak a nyomdákban, hogy az újságírók kéziratait a betűszekrényekből egyesével kivett winkel-vasakba rendezzék Ezt váltotta fel a linószedés, melyben már egyszerre egész sorokat lehetett készíteni. Majd a számítástechnika villámgyors fejlődésének köszönhetően hamarosan számítógépeken írták be a szövegeket, amiknek óriási előnye volt, hogy a gépelés beírása után tetszőlegesen tördelhető, javítható volt a szöveg.
Hamarosan egyre több ember, újságíró, szerkesztő rendelkezett saját számítógéppel, laptoppal, így a nyomdák már tőlük kapták meg elektronikusan a beírt szöveget, már csak a tördelés maradt a nyomdákra.
Mivel kéziratok beírására már nincs szükség, a gépelőknek is irányt kellett váltaniuk. Manapság hanganyagokat, leiratokat, jegyzőkönyveket írnak be, melyet előadásokon, konferenciákon, riportokon rögzítenek diktafonnal, és ezt megfelelő programok segítségével (lábpedál, fejhallgató) begépelik a számítógépen, majd továbbítják a megrendelőnek további felhasználásra.
Az én utam is így kezdődött. Először kéziszedő voltam, majd fényszedő, most pedig hanganyag gépelő.
